Kihagyás és továbblépés a tartalomhoz

Miben segíthetek?

Pszichológiai segítség szorongás, rumináció, önértékelési nehézségek, kapcsolati mintázatok és élethelyzeti elakadások esetén

Pszichológiai segítséget akkor is lehet kérni, ha még nem tudja pontosan megfogalmazni, mi a nehézség. Gyakran visszatérő érzelmi mintázatok, kapcsolati helyzetek, szorongásos vagy hangulati tünetek, önértékelési problémák, túlterhelődés vagy élethelyzeti elakadások jelzik, hogy érdemes szakemberrel átgondolni, mi történik.

Klinikai szakpszichológusként sématerápiás, kognitív-viselkedésterápiás, mindfulness-alapú és rendszerszemléletű szemléletben dolgozom. Az első konzultáció célja annak közös tisztázása, hogy milyen nehézséggel érkezik, milyen segítség lehet indokolt, és az adott keretek között tudunk-e együtt dolgozni.

Gyakori nehézségek, amelyekkel pszichológushoz lehet fordulni


Az alábbi nehézségek nem diagnózisok, hanem olyan visszatérő élmények és helyzetek, amelyek mögött sokféle ok állhat. A közös munka célja ezek pontosabb megértése és a változás lehetőségeinek feltérképezése.

Szorongás és túlzott aggodalmaskodás


Szorongás és túlzott aggodalmaskodás pszichológiai támogatása
Szorongás esetén a gondolatok gyakran a jövő lehetséges veszélyei körül forognak. Előfordulhat, hogy nehéz megnyugodni, döntést hozni, elaludni, vagy kilépni az állandó „mi lesz, ha…” típusú gondolkodásból.

A kognitív-viselkedésterápiás szemlélet segíthet felismerni azokat a gondolati és viselkedéses mintázatokat, amelyek fenntartják a szorongást. A mindfulness-alapú megközelítés pedig abban támogathat, hogy másképp viszonyuljon a szorongást kísérő testi érzésekhez és gondolatokhoz. Előfordulhat, hogy a szorongás hátterében mélyebb folyamatok, koragyermekkori elakadások állnak, ilyenkor azt élhetjük meg, hogy "értem, hogy a szorongásom nem reális, de mégsem tudok rajta változtatni". Ebben az esetben a sématerápiás szemlélet lehet a változáshoz vezető út.

Depresszió, rumináció és visszatérő gondolatok


pszichológiai segítség, Élethelyzeti elakadások
A rumináció azt jelenti, hogy a gondolkodás újra és újra ugyanazokhoz a kérdésekhez, feltételezett hibákhoz, veszteségekhez vagy megoldhatatlannak tűnő helyzetekhez tér vissza. Ilyenkor a gondolkodás látszólag megoldást keres, valójában azonban gyakran fokozza a feszültséget, a szorongást vagy a lehangoltságot. Ugyanazokat a köröket futjuk újra, ami rossz közérzethez, depresszióhoz vagy alvászavarhoz vezethet. Nem tudunk jelen lenni a saját életünkben.

A mindfulness-alapú kognitív terápiás szemlélet segíthet észrevenni, amikor a gondolatok beszűkülnek vagy körkörössé válnak, és támogathat egy rugalmasabb, kevésbé önkritikus viszony kialakításában. A sématerápia pedig segíthet feltárni azokat a módokat, amik miatt megrekedünk egy-egy helyzetben.

Blog: Mi a rumináció Módszerek

Stressz, túlterhelődés, kiégés


Rumináció és visszatérő gondolatok
Tartós stressz esetén gyakori lehet a kimerültség, alvászavar, ingerlékenység, teljesítményromlás, motivációvesztés vagy az érzés, hogy nincs lehetőség megállni. Sokszor nem egyetlen probléma okozza a túlterhelődést, hanem hosszabb ideje fennálló elvárások, szerepek és határproblémák összessége.

A terápiás munka segíthet felismerni a túlterhelődést fenntartó mintázatokat, azonosítani a személyes határokat, és kialakítani olyan megküzdési módokat, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóbbak.

Blog: Mi a kiégés? Módszerek

Hangulati nehézségek, depresszió vagy depresszív állapotok


Hangulati nehézségek és depresszív állapotok
Tartós lehangoltság, érdeklődésvesztés, kimerültség, önvádló gondolatok vagy reménytelenségérzés esetén fontos lehet szakemberrel átgondolni, milyen tényezők tartják fenn az állapotot, és milyen segítség lenne megfelelő.

A kognitív-viselkedésterápia a gondolatok, érzelmek és viselkedések kapcsolatával dolgozik. A közös munka része lehet az aktivitás fokozatos újraépítése, az önkritikus gondolatok felismerése, valamint a visszatérő mintázatok megértése.

Fontos: Ha önsértő késztetések, öngyilkossági gondolatok vagy akut krízis jelentkezik, sürgős segítséget szükséges kérni: háziorvostól, pszichiátriai ügyelettől, sürgősségi ellátástól vagy krízisvonalon keresztül.

Segítségkérés intenzív öngyilkossági gondolatok vagy késztetés esetén

Önértékelési nehézségek, alacsony önértékelés


Stressz és kiégésközeli állapotok
Önértékelési nehézségek esetén gyakori lehet az állandó önkritika, önmagunk állandó másokhoz való hasonlítása, a teljesítményhez kötött önértékelés: "csak akkor vagyok értékes, ha valami kiemelkedőt teszek le az asztalra", vagy az érzés, hogy „nem vagyok elég jó”. Ezek a mintázatok sokszor hosszabb idő alatt alakulnak ki, és több életterületen is megjelenhetnek.

A sématerápia és a kognitív-viselkedésterápia segíthet feltérképezni az önmagáról kialakított visszatérő hiedelmeket, a kapcsolódó érzelmi reakciókat és azokat a megküzdési módokat, amelyek rövid távon védhetnek, hosszabb távon viszont fenntarthatják a nehézséget.

Érzelemszabályozási nehézségek, dühkitörések


Érzelemszabályozási nehézségek
Vannak helyzetek, amikor az érzelmek nagyon gyorsan és intenzíven jelennek meg, nehéz őket megérteni, kifejezni vagy csillapítani. Máskor inkább az érzelmektől való eltávolodás, elkerülés vagy ürességérzés kerül előtérbe.

A mindfulness-alapú módszerek, a kognitív-viselkedésterápia (CBT) vagy a sématerápia  abban segíthet, hogy az érzelmek ne pusztán elsodró vagy elkerülendő élményként jelenjenek meg, hanem fokozatosan érthetőbbé és szabályozhatóbbá váljanak.

Élethelyzeti elakadások, krízisek


Önértékelési nehézségek
Nem minden pszichológiai segítségkérés indul tünetekből. Gyakran élethelyzeti változás, döntéshelyzet, veszteség, szerepváltás, munkahelyi vagy családi átmenet kapcsán merül fel az igény arra, hogy valaki szakemberrel gondolja át, mi történik vele.

Ilyenkor a közös munka fókusza lehet a helyzet tisztázása, a belső konfliktusok megértése, az erőforrások azonosítása, és annak feltérképezése, milyen irányba lehet továbblépni.

Kapcsolati mintázatok, párkapcsolati és családi elakadások


párkapcsolat

Előfordulhat, hogy valaki újra és újra hasonló kapcsolati helyzetekben találja magát: túlzott alkalmazkodásban, távolságtartásban, elhagyástól való félelemben, intenzív konfliktusokban, vagy olyan kapcsolatokban, amelyekben nem tudja jól képviselni a saját szükségleteit.

A sématerápiás szemlélet különösen alkalmas lehet a visszatérő érzelmi és kapcsolati mintázatok megértésére. A közös munka során feltérképezhető, hogyan kapcsolódnak ezek a korábbi tapasztalatokhoz, jelenbeli helyzetekhez és megküzdési módokhoz.

Pár- és családi helyzetekben a cél lehet annak megértése, hogyan hatnak egymásra a felek reakciói, elvárásai és sérülékeny pontjai. Rendszerszemléletű és sématerápiás megközelítésben a kapcsolati problémák nem kizárólag egyéni hibaként, hanem kölcsönhatások és tanult mintázatok részeként vizsgálhatók.

Reproduktív pszichológiai kérdések


családalapítás
A reproduktív életesemények — például a gyermekvállalás kérdése, meddőség, asszisztált reprodukció, várandóssághoz kapcsolódó veszteségek, koraszülés vagy a szülővé válás sérülékenyebb útjai — jelentős lelki terheléssel járhatnak.

Reproduktív pszichológiai szaktanácsadóként ezekben a helyzetekben a pszichológiai kísérés, az érzelmi megterhelés megértése, a megküzdés támogatása és a kapcsolati-önértékelési hatások feldolgozása kerülhet fókuszba.

Sémiaterápia mint lehetőség:  Hogyan dolgozom?


A közös munka szemléletét az adott nehézséghez és terápiás célhoz igazítjuk. Klinikai szakpszichológusként elsősorban sématerápiás, kognitív-viselkedésterápiás, mindfulness-alapú és rendszerszemléletű megközelítésekből dolgozom.

A folyamat része lehet a visszatérő gondolati, érzelmi és kapcsolati mintázatok feltérképezése, az önkritikus vagy elkerülő működésmódok felismerése, a megküzdési készségek erősítése, valamint annak megértése, hogyan kapcsolódnak a jelenlegi nehézségek korábbi tapasztalatokhoz és aktuális élethelyzetekhez.

Első alkalommal pszichológusnál: Hogyan zajlik az első pszichológiai konzultáció?


Az első alkalom célja a nehézség, az aktuális élethelyzet és a segítségkérés céljának közös áttekintése. Ilyenkor nem szükséges kész diagnózissal vagy pontosan megfogalmazott problémával érkezni.

Az első konzultáció során megbeszéljük, hogy milyen formában lenne érdemes folytatni a közös munkát, szükséges-e más szakember bevonása, illetve az adott kérdés az én kompetencia- és ellátási kereteim között vállalható-e.

Időpontot kérek